Janus Pannonius

A térkép pontjai

Csázma korábbi nevén Csezmice

Kesince

Ferrara

Padova

Várad

Montagna

Róma

Pécs

Buda

Jajca

Szeged

Velence

Padova,

Ferrara

Firenze

Róma

Siena

Bécs

Nyitra

Medvevár

Pécs, J.P síremléke

Életrajz

Janus Eredeti nevén Csezmicei (Cesingei, Kesincei) János, horvát kisnemesi családból származott. Rokonságban állt Vitéz Jánossal (anyja Vitéz Borbála), Mátyás udvarának tudós humanista személyiségével, akinek a nevéhez fűződik a rövid életű pozsonyi egyetem alapítása. Az apa személyét homály fedi. Janus Nagyváradon kezdte iskolai tanulmányait (Vitéz János itt volt püspök). Tehetségének és támogatóinak köszönhetően 1447-ben Itáliába került. Ferrarában, a világhírű Guarino da Verona iskolájában tanult, szellemisége itt alapozódott meg, költői pályája is itt indult.

Ferrarai korszak
Ferrara Egyetem A ferrarai korszak legjelentősebb irodalmi termése epigrammaköltészete. Kritikus hangú, gúnyos, támadó szellemű, rövid, tömör versei mellett a szerelmi költészet példáira is felfigyelhetünk. Ez utóbbiak legremekebb darabjai az erotikus tárgyú versek. A reneszánsz életöröm és a testi szerelem gyönyöre gáttalanul árad a sorokból. De megfigyelhető – főként a túlzásokkal teli versekben – a testiségtől való viszolygás érzése is. A szövegek értelmezői rendszerint e két végletnek megfelelően magyarázzák Janus verseit. Akármelyik is az igazság, a költői érzék a megfogalmazások szellemességében figyelhető meg leginkább. Tudomány, költészet, szerelem (egy Ágnes nevű leányhoz írta verseit): ezek töltötték ki a fiatalember életét.

Padovai korszak
Padovában jogot tanult, miközben már Itália-szerte ismerték. Padovai korszakában panegyricus-költészete a legjellemzőbb. Dicsőítő költeményeket írt Guarinóról és egy gazdag velencei kereskedőről, Marcellóról. Ekkor kezdett Plutarkhoszt fordítani. Tanulmányait a doktori diploma megszerzésével fejezte be 1458-ban, majd hazatért Magyarországra.

Politikai karrier
Államférfiként, politikusként egyike a legbefolyásosabbak személyiségeknek. Előbb a királyné kancelláriájának, majd a királyi kancelláriának a vezetője, váradi kanonok. Mátyás 1459-ben a pécsi püspökség élére állította. Az egyház feltétlen támogatását a király azzal érte el, hogy legmegbízhatóbb embereit nevezte ki az egyházi intézmények élére. Az ízig-vérig világi gondolkodású Janust pappá szentelték, a királyi központosítási politika érvényesítőjeként tevékenykedett. A politikai, közéleti feladatok ellátása mellett új lendületet vett lírai költészete. Megszülettek – a magyarországi költészet legjellemzőbb darabjaiként –az elégiák. Személyes élmények és érzések, kétségek és bánatok fogalmazódnak meg bennük.

1465-ben Mátyás követségbe küldte Itáliába. II. Pál pápa segítségét kellett kérnie a török elleni küzdelemhez. Két ekkori beszédének fogalmazványa fennmaradt az utókorra.

Itáliai tartózkodása alatt ismerkedett meg az újplatonistatanokkal. E tanok hatása érződik Saját lelkéhez című versében.
Amíg az újdonsült diplomata az előkelő udvarokat látogatta, Mátyás külpolitikai elképzelései megváltoztak. A török ellen indítandó háború tervéből béke kerekedett, a magyar király a Közép-Európát egyesítő császárság megvalósítására törekedett. Vitéz János és Janus is ellenezte ezeket az elképzeléseket. Mindketten kegyvesztettek lettek. Vitéz Jánost Esztergomba, Janust Pécsre parancsolta az uralkodó. 1471-ben Vitéz János vezetésével királyellenes összeesküvés szerveződött, ugyanis Mátyás a csehországi háborúk miatt súlyos adókat vetett ki a főpapokra. Janus is bekapcsolódott a szervezkedésbe. A terv kitudódott, Janus az önkéntes száműzetést választotta.
A viszontagságokkal teli úton, melyen Itáliába igyekezett, tüdőgyulladást kapott. Harmincnyolc évesen ebbe halt bele 1472. március 27-én Medvevárban. Pedig a király megkegyelmezett neki, amit az is bizonyít, hogy Mátyás utasítására hátrahagyott műveit összegyűjtötték egy királyi corvinába. Sírkövére saját versét vésték (aminek sajnos nem maradt nyoma).